Ajánlhatok egy szuper receptet ma éjjelre? Nem kell hozzá dagasztógép, és nagyon-nagyon finom!
A Breaking breads című zseniális könyvből származik a tészta receptje, és maga az ötlet is, hogy mini focacciak tetejére saksukát, vagyis egy izraeli lecsófélét halmozzak.
Mivel nem volt értékelhető lecsóalapanyag a zöldségesnél (december végén ugye) ezért vettem egy üveg csípős salsát, pár szem apró paradicsomot és egy kaliforniai paprikát. A paprikát meggrilleztem, lehúztam a héját, majd a kész salsához kevertem, és mindegyik focaccia tetejébe nyomtam egy paradicsomot is a tojás mellé.
Akkor lesz igazán jó, ha 250 fokra előmelegítjük a sütőt amibe vagy egy sütőkövet tolunk, vagy a tepsit forrósítjuk fel benne, amíg melegedik, hogy a tészta alulról is hőt kapjon azonnal, amikor betoljuk.
Aki elárulja nekem a titkot, hogy hogyan kell úgy megsütni a tojást a sütőben, hogy látszódjon a sárgája, az vendégem egy jó saksukára!
Hozzávalók a tésztához (10 db jön ki belőle)
680 g szobameleg víz
10 g friss élesztő
850 g sima liszt
10 g cukor
10 g só
1 kk szárított majoránna (elhagyható)
olívaolaj
Hozzávalók a tetejéhez:
5 dl csípős salsa
3 kaliforniai paprika
10 tojás
10 szem apró paradicsom
2 ek zataar (vagy szezámmag)
só
Az élesztőt a cukorral feloldjuk a vízben. Minden hozzávalót összeöntünk, és simára keverünk. Nagyon ragacsos tésztát kapunk. Beolajozzuk, majd fóliával lefedve 20 percig kelni hagyjuk.
Lisztezett (nagyon alaposan lisztezett) deszkára borítjuk, és 10 részre osztjuk. Újabb 20 percig pihentetjük.
Közben előmelegítjük a sütőt 250 fokra sütőkővel, vagy tepsivel együtt, illetve most grillezzük meg a paprikát is.
A tésztákat kör alakúra formázzuk kézzel úgy, hogy a közepe vékony legyen, kívül pedig egy vastagabb pereme maradjon, mintha lángos lenne.
A közepére tesszük a salsát és a felcsíkozott paprikát. Kicsit meglocsoljuk olívaolajjal, és belenyomjuk a paradicsomot is. 5 percig sütjük, majd nagyon óvatosan mindegyik közepére egy tojást teszünk. Pohárból a legkönnyebb ezt megoldani.
Kb. 10 percig sütjük még. Megszórjuk zataarral, vagy szezámmaggal. 
20 perc alatt elkészül, és szilveszterre is szuper választás ez a hanukai fánk! 
Annyi mindenre jó a birsalma, olyan kár, hogy szinte csak kompót és birsalmasajt készül belőle!
Tavaly váltam mákrajongóvá, és azóta hetente muszáj valami mákosat ennem, legyen az édes vagy sós. Vagy ezt hívják függőségnek? Télen szinte havonta készítek mákosgubát, sok mézzel, és némi szilvalekvárral, hogy legyen benne pici fanyar íz is az édes mellett.
Kókusztejjel készül ez a parfé, de nemcsak a laktózérzékenyek fogják szeretni, hanem az egész család. A kókusztej ugyanis nagyon finom desszertekben, és annak sem kell félnie, aki esetleg a kókuszt nem kedveli, ugyanis egyáltalán nem lesz végül kókuszíze a parfénak.
Kár lenne télen kihagyni a fagyit, amikor annyira finom! Egy meghitt családi vacsora után pedig nagyon jólesik valamilyen hideg édesség, arról nem is beszélve, hogy szinte minden téli süteményt feldob egy gombóc fagyi! Ehhez a fagyihoz fagyigép szükséges, igazán csak azzal lesz könnyű és krémes.
Az Európai Unió évtizedek óta nem önellátó mézből, kétszer annyi mézet fogyaszt, mint amit termel. Magyarországon ellenben teljesen más a helyzet, itt túltermelés van, vagyis nem fogyasztjuk el azt a sok jó minőségű mézet, amit a méhészeteink termelnek.
Nem éppen klasszikus a töltelék, de annyira finom, hogy kár lenne kihagyni!
Egy tányér forró leves után nem is kell már más, mint egy fahéjtól illatozó, roppanós tésztába bugyolált alma. Előre össze lehet állítani, majd a hűtőben tartani, hogy pont akkor készüljön el, amikor a család az utolsó csepp levest kanalazza ki a tányérjából.
Gyerekkorunk kedvence a törökméz. Felnőtt fejjel szinte érthetetlen, hogy miért árultak belőle tégla méretű darabokat, de akkor soha nem panaszkodtunk.