Kategóriák
Egyéb kategória

Egy év szabadság

sabbatical_01_fnl42 éves vagyok, és eljött az ideje egy év szabadságnak. Már tavaly is ideje volt, de idén érzem azt, hogy az egész családnak szüksége lenne rá. 
Főleg az Államokban, illetve pár Nyugat-Euróapai országban, és ott is nyilván csak a felső-vezetők, a művészek, és kreatív munkát végzők között, illetve pár jobb országban a tanárok között is vannak olyan szerencsések, akik ismerik a szombat évet.

„Őrizd meg a szombat napját, hogy megszenteld azt, ahogyan azt az Örökkévaló Istened megparancsolta. Hat napon át dolgozz, és végezd el minden munkádat, ám a hetedik nap szombat (legyen) az Örökkévaló Istened számára. Ne végezz semmiféle munkát se te, se fiad-lányod, se szolgád-szolgálólányod, se ökröd-szamarad, semmiféle barmod, még az idegen se, aki kapuid közt (lakik), hogy megpihenjen szolgád és szolgálólányod éppúgy, mint te. S emlékezz arra, hogy (magad is) szolga voltál Egyiptom országában, ám kivezetett onnan az Örökkévaló Istened erős kézzel és kinyújtott karral, ezért parancsolta meg neked az Örökkévaló Istened, hogy tartsd meg a szombat napját” (Mózes V. könyve, 5. fejezet 12-15 vers).

Ez a heti pihenőnapról szól, de a pihenő év sem új keletű ötlet, igaz nem az emberre, hanem a földre lett kitalálva. A szombatév, amikor tilos szántani-vetni, és eladni a föld termését Izrael földjén, kivéve, ha a föld nem zsidó tulajdonában van. 

A földnek jót tesz a pihenés, az embernek is jót tenne, kicsit megpihenhetne, megszűnne felette a nyomás, nem kéne folyamatosan a termésre, a munkára, a pénzkeresésre, a versenyre gondolnia. De gondolom sejtitek, hogy pici kitétel, miszerint „kivéve, ha…” már meg is oldotta a problémát. Annak akinek ez számít, szinte soha nem jut pihenés, mert arra az évre, amikor pihennie kéne, a földet papíron eladja, így az nincs a tulajdonában, mégis mehet rajta tovább a munka. Mindenki önmagát tudja a legjobban kizsákmányolni, hiszem én magam tudom legjobban azt, mire van szüksége a családomnak, nekem, vagy a főnökömnek. Hajrá hajtás!

A földnek is parlagon kell maradnia hét évente, az embernek is szüksége van a megújulásra, a  „sabbatical” évre.  Vagyis, nekünk embereknek is minden hetedik évben ki kellene szállni a mókuskerékből – csakis így lehet elkerülni a kiégést, megerősíteni a rengeteg munka miatt meggyengült családi kapcsolatokat. 

Persze nem csak úgy egyik pillanatról a másikra történne ez a dolog, hanem előtakarékosság, szerződés szerint. A munkavállaló, vagyis én, hat teljes évig vállalnám, hogy a fizetésem csak 80%-át veszem a fel, a többit a cégem félreteszi a sabbatical évre, ugyanis akkor is kapom majd a fizetésem ugyanúgy, vagyis rendes, éves fizetett szabadságon leszek. (A valóságban a legtöbb munkahelyi sabbatical egyébként 3 hónap, de azért az is nagyon pihentető lenne, ha komolyan vennénk, hogy valóban pihenésre használjuk!)
Fontos lenne, hogy ebben az évben ne egy másik munkát végezzünk, hanem valóban feltöltődjünk a családtagjaimmal. 

A hetedik év egyben az  elengedés éve kéne hogy legyen, aminek a végén el kell engedni az adósságokat. „Hat esztendeig vesd be a te földedet és takard be annak termését. A hetedikben pedig pihentesd azt, és hagyd úgy, hogy egyék meg a te néped szegényei; ami pedig ezektől megmarad, egye meg a mezei vad. Ekképpen cselekedjél szőlőddel és olajfáddal is.” 

Érdekes, hogyha kicsit komolyabban eljátszunk a gondolattal, hogy megadjuk ezt az ajándékot magunknak és a családunknak, rögtön mennyi minden jut eszünkbe, ami miatt el kéne halasztani, vagy egyszerűen el is kéne felejteni, még akkor is, ha azt mondjuk evidenciaként kezeljük, hogy a munkaadónk lehetővé teszi az egy év szabadságot.

Sok szakmában egy év kimaradás olyan, mintha három évig gyesen lettünk volna. A gyerekek tankötelesek. Nem tudnak megvárni a munkahelyünkön. Mi lesz a kutyával/macskával? 
Azért van arra példa, hogy ez mégis működhet: 2012-ben az Egyesült Királyságban 90 ezer felső beosztású személy vett igénybe sabbaticalt. Egyébként pont a briteknél nem jellemző a fizetett szombatév. Általában önmaguk takarékoskodnak a munkavállalók előre, viszont a cégük biztosítja, hogy ugyanabba a pozícióba veszi majd őket vissza haza tértük után.
Mire szokták felhasználni a sabbaticalt? Van, ahol szerződésben írják elő, hogy menjenek el minél messzebbre, más kultúrába, más földrészre, hogy ne a megszokott helyen és emberek között töltsék el ezt az egy évet. Van, aki tanul, de sokan írnak könyvet, önkéntes munkát végeznek, tartalmas családi életet élnek, azaz feltöltődnek. De sokan tanulnak meg ilyenkor egy új szakmát, pl. egy kutatómérnökből egy évre pék lesz. 

Mindenki jól jár, az egyén, a család, és a munkahely is, ahova egy teljesen kipihent, feltöltődött ember tér vissza, akit még évekig újra hajt a lendület. 

Megyek? Nyilván nem, de legalább beszélek róla.

Kategóriák
Egyéb kategória

Pekingbe kéne menni

Hova mennék egy városban, ahol még soha nem jártam?
Egyértelmű, bevetném magam az éttermek, a street food, és a piacok világába, és két helyszín között megnézném a „kötelező” látványosságokat is. Azt hiszem, ezt mások pont fordítva csinálnák, és a látványosságok között ennének valamit, de ez igaz lehet valamelyik többször látott városra, de nem Pekingre. Peking ugyanis annyira más, annyira különleges Európához képest, hogy alighanem egy egész napot képesek lennénk a piacon nézelődni.
Amit biztosan kipróbálnék:

jiaoquanJiāoquān, ami olajban sült tészta, kicsit a lángoséra hasonlít a receptje, de a formájából adódóan sokkal ropogósabb. Én a lángosban is a ropogós részt szeretem, így nagy rajongója lennék a jiāoquān-nak Pekingben is. Egyébként jiāoquān-t egy időben Magyarországon is készített pár kínai étterem, de pár éve legnagyobb sajnálatomra nem látom sehol. 

jianbing-guoziJiānbǐng guǒzī, egy palacsintaféle, hagymával és szezámmaggal, illetve mindenféle szósszal, köménnyel, zöld fűszerekkel. Főleg télen eszik, jó forrón. A mindenfélével töltött palacsintafélék a világ minden táján kaphatóak, látszik, hogy mi hozza igazán lázba az embereket, a szánhidrát és a zsír. Azt hiszem, ez lenne az egyik kedvencem.

boiled-lamb-tripeShuǐbàodǔ, vagyis báránypacal. A marhapacalért nem vagyok oda, de igaz, hogy ettem már nagyon jót belőle, de érdekes módon nem a pörköltösen elkészített változatot díjazom. Viszont, valami furcsa oknál fogva igencsak díjazom a báránypacalt. Nagyon ritkán jutok hozzá, és a kínai mód szerint még soha nem is ettem, de egészen biztosan bejönne!  A tisztított, szeletelt báránypacalt gyorsan főzik forró vízben, míg puha nem lesz, majd  szezámmag paszta, szójaszósz, szezámolaj, erjesztett tofu, és a sok-sok felaprított zöldhagyma kísérétében elfogyasztják. Nagyon gyorsan kell enni, mert hamar rágós lesz, ha kihűl. 

pekingi-kacsaPersze, persze, a valódi pekingi kacsa is lecsúszna, de az akkor is alap Pekingben, ha nem is nagy street food őrült az ember. 

Piacok:
20160729120200890Zuojiazhuang Shengfu Market
Egy hatalmas fedett piac, és mellette egy még nagyobb nyitott rész, ahol szezonális árukat kínálnak. Bent talán az alapján érdemes tájékozódni, hogy belegondolunk, kell-e áramforrás ahhoz az ételhez, amit venni akarunk. A húshoz kell, mert hűteni kell, és a pékáruhoz is, mert azt meg sütni kell, ezért ezek a falhoz közel vannak, a piac közepén pedig inkább fűszereket, kész ételeket, zöldségeket és gyümölcsöket árulnak.

chaowaimarketChaowai Morning Market
Alighanem a fogjatok le, vegyétek el a pénztárcám, és ne adjatok kölcsön akárhogy sírok is kategória. Reggeli piac, vagyis 7-kor nyit, de kettőkor már be is zár. Főleg élelmiszer, magok, zöldségek, gyümölcsök, fűszerek, tészták és fagyasztott hal, de hatalmas a konyhafelszerelés része is. Azt olvastam, hogy legalább 1000 féle wok és hasonló mennyiségű mozsár kapható benne. Kihagyhatatlan a szezámmag pirító, a csodálatos szezámpasztájával.

Sanyuanli Market
Ez egy 300 méter hosszú hangár, ahol csak két oldalon várják a vásárlókat az eladók. Vagyis egyszer 300 méter oda, egyszer 300 méter vissza. Mondjuk egy egész délelőtt, mire mindent megnéztünk, értelmeztünk, megvettünk, vagy ott hagytunk. 
Nem csak kínai, hanem mindenféle ázsiai terméket vásárolhatunk itt, a zöldségektől kezdve a tenger gyümölcsein át a konzervekig. 
Kína nem nagy tejtermékfogyasztó ország, ezen a piacon mégis kötelező megkóstolni a helyi sajtot a  Le Fromager de Pekint. 

És ha már minden piac bezárt, irány a város!

cultura-peking-tiltott-varos01A tiltott város
A világ legnagyobb palotakomplexuma, ötszáz éven át szolgálta az uralkodókat. Területére a régen csak engedéllyel léphetett be az egyszerű halandó, innen a neve. A komplexum talán leghíresebb épülete Az Égi tisztaság palotája.  Itt  ravatalozták fel a halott császárokat, és őrizték azt a kis dobozt,  amelybe az uralkodók utódjuk nevét írták, és amit csak haláluk után nyithattak ki. Volt nagy izgalom, azt hiszem.
Izgalmas hely még a  Legfelső harmónia csarnoka, ami Kína legnagyobb fából készült épülete. 
És még itt is egy kis gasztronómia! A földi nyugalom palotájában évente 1300 disznót áldoztak a császári tűzhely istenének (milyen menő, hogy a családi tűzhelynek is volt istene), és ugyanebben az épületben rendezték be a szobát, ahol a császári pár nászéjszakáját is töltötte. (Ez viszont kicsit furcsa, na.)

27Beihai Park
Kína legrégebbi és legautentikusabban megőrzött császári parkja 1000 éves múltra tekint vissza. Képzeljük el, hogy Magyarországon fennmarad egy park, vagy legalább egy legelő a honfoglalás korából…
Öt dinasztia építette, a mesterséges dombokkal, csodálatos, színes pavilonokkal és gyünyörű díszes templomokkal teli parkot. Mellette a Beihai tó, ahol nyáron csónakázhatunk, télen pedig korcsolyázhatunk.
A tó közepére épített Jade szigeten egy templom őrzi a 160 centis jádebuddhát, amit muszáj látni!
A Kilenc Sárkány Fal máig a legjobb állapotban fennmaradt építmény Kínában. 

peking-nyari-palota-beijing-summer-palace-3Nyári palota
A legnagyobb és legszebb királyi park Kínában, Peking központjától 15 kilométerre található. Területének 75%-át  víz borítja, az ember alkotta Kunming-tó több mint két négyzetkilométert ölel fel.
Valaha a császárok pihenőhelye volt, ma 3000 építményével: palotákkal, templomokkal, hidakkal és tornyokkal kihagyhatatlan látnivaló, igazi látványosság. Akár egy egész napot eltölthetünk itt.

hengqin-ocean-kingdom-4Persze érdemes megnézni Mao Ce-Tung mauzóleumát, vagy a Tienanmen teret, amik a modern Kína történelmének kihagyhatatlan emlékhelyei. 
És ha már a modern kornál tartunk, én biztosan elmennék a Pekingi Akváriumba is a Nyári palota mellett, ami a világ legnagyobb beltéri akváriuma. Felépítették benne az amazonasi őserdő egy nem is kicsi darabját,  de élő pandákat és a piranhákat, sőt, bálnákat is láthatunk a defin-show mellett, sőt, akár merülhetünk is, ha kedvünk van hozzá.

beijing_simatai_great_wall_5A Kínai nagy fal
Végére hagytam, de kihagyhatatlan. Jó hír, hogy Pekinghez közel található, könnyen megközelíthető, éééééés bobbal is le lehet jönni. Én egészen biztosan a bobos távozást választanám!
A kínai Nagy Fal minden idők legelképesztőbb vállalkozása, IE. 220 körül, tíz év alatt készült el a hegygerincre föl-, a völgybe lekúszó több ezer kilométeres védőfal.
Közel háromszázezer ember építette, gyakran életét áldozva. Ekkora mennyiségű építőanyag és embertömeg mozgatása hihetetlen szervezőmunkát igényelt. A legenda szerint Cs’in Si Huang –ti jósai azt mondták, hogy csak úgy épülhet fel a Nagy Fal, ha egy Van nevű embert, vagy helyette tízezer másikat befalaznak. Végül is sikerült egy Van nevű embert találni, akit azonnal kivégeztek, és örökre a falba zártak.

Jó hír, hogy Peking a Budapest Airportról kényelmesen elérhető, átszállás nélkül! 

Kategóriák
Egyéb kategória

Iskola előkészítő

preschoolBeszélgettem egy barátnőmmel, akinek a kislánya szeptemberben megy majd iskolába, most lesz hat éves. Nagyon okos kislány, igazság szerint, ha nem lenne év vesztes, már simán iskolaérett lenne, olvasni is tud. 
Nem tanították, hanem annyira érdekelte, hogy egy év alatt megtanult a sok – ez milyen betű, oda mi van írva, stb. – hatására.

Lujzi szeret oviba járni, de már vágyik valami másra is, így tavaly elkezdett sportolni, és kerámiaszakköre is járni, de ő iskolába akar menni. 
Ezért aztán a barátnőm szétnézett a „piacon” és kiderült, hogy létezik már iskola előkészítő Magyarországon is.

Amikor Dávid befejezte az óvodát, épp betöltötte a 6 évét, még nem volt tanköteles, de már nagyon kinőtte az óvodát, így őt egy évvel hamarabb iskolába engedtem, miután felmérettem a nevtanban, ahol iskolaérettnek nyilvánították, és iskolába engedték. Szerencsére találtam egy nagyon cuki tanítónénit, aki harmadikig tanította, és így átvészelte azt, hogy minden osztálytársa legalább fél évvel, de voltak olyanok is, akik majdnem kettővel idősebbek voltak nála. Nem volt jó döntés részemről, de oviban se maradhatott tovább. Én azóta is látom ezt az egy év hiányt rajta, bár egyre kevésbé, az igaz.

Ha akkor lett volna iskola előkészítő, egészen biztosan oda vittem volna. 

Ezek a helyek se nem óvodák már, de még messze nem is iskolák. Inkább 70%-ban ovik, 30%-ban iskolás programok vannak, és arra készítik fel a gyereket, hogy milyen lesz majd az iskola. Mozgást fejlesztenek, finom-motoros készségeket fejlesztik, a nagy-mozgást erősítik, stb.

Jó szó rá az angol pre school, mert végül is az iskola előkészítője, előszobája. Azzal gondolom mindenki egyetért, hogy aki júniusban még ovis, abból szeptemberre nem válik iskolás egyik pillanatról a másikra. 
A baj az, hogy elvileg ezt az óvodákban is tudják, és az iskolákban is, mégsem elég sima az átmenet. 
Sajnos ezek az iskola előkészítők drágák, kevés szülő tudja a hét minden napján megengedni magának, így a gyerekek egy vagy két napot töltenek benne az ovi mellett.

Az óvónéniknek pedig ez nem tetszik. Féltékenyek, úgy érzik, hogy a szülő nincs megelégedve a munkájukkal, azt gondolják, hogy feleslegesen sokat akar a szülő az ovis korú gyerekének. 
Pedig csak megkönnyíteni szeretné a dolgát az elkerülhetetlen iskolában.
A barátnőmnek az önkormányzatig kellett mennie, hogy elfogadják az iskola előkészítőben adott igazolást az oviban, ugyanis a gyerek nem lógott az oviból, hanem egy másik intézményben kapta meg azt, amit az egyikben nem. 

Az óvónénik nem könnyítik meg Lujzi dolgát, például minden egyes feladat előtt beszólnak neki, hogy te ezt már biztosan megtanultad az iskola előkészítőben, ugye Lujzikám?!

Mivel Záli szeptemberi, tehát év vesztes, azt hiszem én is hordom majd ilyen intézménybe, mert már most nagyon szeretne iskolás feladatokat kapni, hiszen látja a bátyját, ahogy tanul, és büszke, ha jól teljesít.
Jófej óvónénieink vannak, szerintem nálunk nem lesz gond.

Mit gondoltok anyukák?

Kategóriák
Egyéb kategória

Fűszeres sült hagyma

ros hasana1 - 4Azért az őszt is lehet szeretni, nem igaz? És micsoda ételeket főzhetünk, ezekből a színes zöldségekből!
Nemsokára Rós Hásána következik, vagyis a zsidó újév. Ha a gasztronómia felől közelítünk az ünnepek felé, akkor ez a kedvenc ünnepem. Szokás ilyenkor többek között mézes ételeket enni, kerekre fonni a kalácsot, és almát mártani mézbe, de jöhet minden, ami kerek, mézes, vagy sok magja van, mint a gránátalmának, vagy a fügének.

Idén ez az egyik főétel lesz vegán barátaimnak, de a húsevők puhára párolt marhát is kapnak mellé, ígérem. 

Tavaly ősszel is lehetett sok helyen kapni ezt a nagy, lapos lila hagymát így ősszel, és idén is érdemes volt várni rá, fel is bukkant, még a szupermarketben is van belőle. Lassan sütve elképesztően édes lesz, és a mellette illatozó zöldséges szósz csak kiemeli a dús, koncentrált hagymaízét. Mogyorótejjel készítettem, de mehet bele kókusztej, vagy tejszín is simán. Ha tejszínt tesztek bele, akkor javaslom, hogy vagy egy pici parmezánt, vagy kevés kéksajtot keverjetek el benne, hogy még karakteresebb legyen az íze.

Hozzávalók 6 főre:

6 lapos, lila hagyma
6 szegfűszeg
2 kisebb padlizsán
2 kápia paprika
1 pici chili (el is maradhat)
1 citrom leve és héja
1 dl méz
2,5 dl mogyorótej
só, bors, olívaolaj

A pesztóhoz:
1 csokor petrezselyem
3 gerezd fokhagyma
1 dl olívaolaj

A tetejére:
1 kk nagyon jó minőségű piros paprika
1 ek zataar (sokféle változatban létezik, általában oregánó és kakukkfű, pirított szezámmag keveréke, de lehet benne szömörce is) 

A hagymát megpucoljuk, és beleszúrunk 1-1 szegfűszeget.
A padlizsánt felkockázzuk, besózzuk, majd 30 percig pihentetjük, végül kinyomkodjuk. 
A kápiát és chilit apróra vágjuk. 
Elkeverjük a mézzel a citrom levét és héját, majd beleöntjük a növényi tejet. 
Egy tepsibe szórjuk a padlizsánt és a paprikákat, majd belenyomkodjuk a hagymákat.
Felöntjük a citromos tejjel, sózzuk, borsozzuk, majd picit meglocsoljuk olívaolajjal. 
200 fokon kb. 1,5 óra alatt sül meg, a lényeg, hogy a hagymák nagyon puhák legyenek.

Elturmixoljuk a petrezselymet a fokhagymával és az olívaolajjal, majd a megsült hagymákra locsoljuk. Nem keverjük el alaposan, csak épp hogy átjárja a meleg.
Az egészet meghintjük a paprikával és a zataarral. ros hasana1 - 2

Kategóriák
Egyéb kategória

Expressz őszi pickle

pickle - 3Minden télen megfogadom, hogy a következő nyáron teszek el chili pickle-t. Van ennek valami értelmes magyar neve?! 

Aki most ismerkedne vele, annak leírom, ez egy eredetileg indiai savanyúság (?) ami Angliában lett különösen népszerű. A zöldségek mellett, ami leginkább valamilyen chiliféle, legfőbb összetevője a mustármag, a kurkuma, és valamilyen olaj. Az erejedésnek magától kéne végbemennie a napon, olaj nélkül, majd általában utána adják hozzá az olajat. Ez a fajta napon érlelt pickle, valami elképesztően finom, különleges ételt ízesítő savanyúság féle, de az expressz, citromlével, vagy ecettel savanyított változat is isteni, érdemes kipróbálni, hogy megszülessen a nagy elhatározás, nyáron elkészül az igazi.

Szerintetek idén tettem el? Nyilván nem, és már nem is süt a nap annyira, hogy pótolhassam, ezért kipróbáltam egy expressz receptet. Persze nem olyan, mintha a napon erjedne, de azért nagyon-nagyon finom. Legalábbis, ha ti is a csípős ételek nagy barátai vagytok, mint én.

Mindent szeretek ami csíp, kivéve a hegyes erős paprikát. Nem tudom miért, de az valahogy semmihez nem esik igazán jól. Ennek ellenére, ha szépet látok a piacon, nem tudok ellenállni neki, és veszek 3 darabot. Ha nem csíp, és fűízű, akkor morogva megeszi a férjem. Ha pont jól csíp, akkor boldog tőle a férjem. Ha túlságosan csíp, akkor még boldogabb tőle a férjem, de mire egy elfogy, a másik összefonnyad. 
Tudom, hogy elég lenne egyet vennem, de valahogy nálam ebből három a mennyiség, csakúgy, mint rózsából.

Mire jó? 

Bármire, amire egy savanykás chilikrémet használnánk: szendvicsre, húsok mellé, sajtok mellé. A kedvencem mégis egy kanállal a tányérba, majd rámerni egy kanál forró levest. Szinte mindenféle levessel elképesztően finom!

Hozzávalók:
3 hegyes, erős zöld paprika
1 piros chlipaprika
3 gerezd fokhagyma
2 újhagyma
2 tk só
3 ek fehérbor ecet
1 citrom
1,5 ek mustármag
1/2 ek görögszéna mag
2 tk kurkuma
1 ek nádcukor
1/2 csésze olaj

Vágjuk apró darabokra, vagy vékony szeletekre a paprikát, szeleteljük fel hajszálvékonyan a fokhagymát és az újhagymát, majd keverjük el az ecettel és a sóval. Három órára tegyük a hűtőbe.
A citromról reszeljük le a héját, majd a vágjuk le a húsáról a fehér héjrészt. A húsra és a reszelt citromhéjra lesz csak szükségünk. A húst aprítsuk fel, és a héjával együtt keverjük a paprikához.
A mustármagot és a görögszénamagot enyhén pirítsuk meg egy száraz serpenyőben, majd mozsárban törjük össze. Keverjük a paprikához a kurkumával, nádcukorral és olajjal együtt.
Eredetileg mustárolaj kéne, de ennek hiányában az olívaolaj és a napraforgóolaj is megteszi.
Két napra minimum tegyük a hűtőbe, hogy az ízek összeérjenek. 
Tartsuk hűtőben, és két héten belül fogyasszuk el.

Kategóriák
Egyéb kategória

Ami tényleg bosszant

7767672620_2d5825cd51_oOlvastam egy szalagcímet, de persze a cikkre már nem is kattintottam, kb. el tudtam képzelni mi van benne: vannak emberek, akik halálfélelmet éreznek, ha belegondolnak, hogy milyen hatalmas a világegyetem.
Én szerencsére nem tartozom közéjük, engem viszont rettenetesen felidegesít, ha eszembe jut. Azért ez egy kicsit jobb érzés. 
Emlékszem, gyerekkoromban feküdtünk egy pokrócon apámmal, és néztük a csillagokat. Akkor kezdtünk arról beszélgetni, hogy mi van azon túl, amit látunk, ott van-e az valóban, ahol látjuk, és, hogy meddig tart ez az egész. Csönd van ott valóban, és sötét? Vagy ezek a gyönyörű, tündöklő kis pontok egymáshoz közelebb vannak, mint a Földhöz? 
Akkor még csak picikének éreztem magam ettől, egy semmi kis pontnak, vagy még annyinak se, de szerettem is ezt az érzést, jó volt már akkor megérteni, hogy az, amit gondolok magamról, az téves, csak abban a pillanatban és csak nekem érvényes, különben nem is létezek. 
Akkor is zavart picit, hogy ez az érzés, ez a „megvilágosodás” csak ott érvényes, és mihelyt, felállok a pokrócról, amint leveszem a szemem a rengeteg csillagról, újra elkezdek létezni magam is, és ezzel párhuzamosan megszűnnek a távoli csillagok.
A lányomat elképesztően érdekli minden, amit az űrrel kapcsolatos, így elég sok videót és képet nézünk a témában. Valamelyik nap belefutottam ebbe:

Rá kellett jönnöm, hogy engem ez rettenetesen idegesít. Egyszerűen bosszant, hogy nem tudom mi van „azon” túl, és azon túl, és azon túl, és még azon is túl, és meddig tart, és hogy lesz vége. Ezren leírták már, hogy ezt azért érzem, mert a tudatom véges a Világegyetem pedig végtelen, de mégis kiborít. Túl keveset tudok, vagyis inkább semmit nem tudok. Egy semmi vagyok, aki szeretné kicsit megérteni azt, amiről pár ember tud egy kicsit.
Az is bosszant, hogy ez nem olyan tudás amit ha akarnék megszerezhetnék, hanem ezekre a kérdésekre még nincs válasz.  
Irigylem azokat, akik túl tudtak lépni ezen úgy, hogy elfogadták, soha nem tudják majd a választ. 
Hát, engem ez idegesít a legjobban, és jó strucc módjára homokba dugom a fejem és megpróbálok nem gondolni rá.
Nehéz dolgom van, mert a lányom viszont egyre többet foglalkozik a dologgal. 

Kategóriák
Egyéb kategória

Ebéd egy személyre

Így néz ki napsütésben
Így néz ki napsütésben

Egyedül egy adagot. Ilyen is van, nem igaz?
Általában levest szoktam főzni magamnak, ha egyedül ebédelek itthon, sőt, még néha a menzára is képes vagyok lemenni, csak hogy kimozduljak, amikor túl sokat kell ülnöm a gép előtt. 
Most mégis egy tésztát dobtam össze, ugyanis beleszerettem egy fűszerkeverékbe, amivel már volt leves, volt hús, volt hal, most elkészült a tészta is.
Hét dekát vettem ebből a „marokkói csípős hal” nevezetű fűszerből nyáron, mert imádom a marokkói csípős halat. Persze soha nem kész fűszerkeverékkel készítem, de olyan jó illatú volt, hogy nem tudtam ellenállni neki. Itthon az fogyott el először, mindenre szórom, olyan finom, kivéve a marokkói csípős halat, mert abba pont nincs szükség erre a keverékre.
Miután elfogyott, kénytelen voltam valami hasonlót keverni.
Nem lett pont olyan, de azért meglehetősen finom.

2 ek nagyon jó minőségű, édes piros paprika (spanyolt használtam)
2 nagy, szárított csípős paprika, összetörve 
2 ek szárított vöröshagyma (készen vettem, de lehet, hogy érdemes lenne szárítani)
1 nagy csipet sáfrány
1/2 tk őrölt fahéj
2 tk őrölt koriander
2 tk őrölt római kömény
½ tk kurkuma
1 citrom reszelt héja
1 kk szárított oregáno
1 kk só

Száraz helyen a keverék sokáig eláll. A sót először elmorzsoltam a frissen reszelt citromhéjjal, majd hagytam egy órát a levegőn száradni. A többi fűszert utána kevertem csak össze hozzá.
Az ebédem pedig a következő volt:

8 dkg száraztészta
1 kk vaj
1/2 fej hagyma
csipet só
5 dkg lágy kecskesajt
1/2 dl tejszín
1 gerezd fokhagyma
1 ek marokkói hal fűszerkeverék
2 kk mák

Amíg a tészta fő, a serpenyőben kicsit megpirítom a mákszemeket, majd félreteszem.
A vajon megpirítom a hajszál vékonyra szeletelt hagymát, majd félreteszem.
A serpenyőbe dobom a kecskesajtot, elkeverem a tejszínnel, majd belereszelem a fokhagymát, és megszórom a fűszerkeverékkel, végül beleforgatom a tésztát.
Megszórom a mákkal, és a tetejére halmozom a pirított hagymát.
Leülök, és szépen nyugodtan megeszem. Megérdemlem.

Így néz ki árnyékban
Így néz ki árnyékban
Kategóriák
Egyéb kategória

Nem vagyok szupermami, már biztos!

featured-parentingTegnap láttam, hogy Péter Anna már egy éve lefordította azt a harminc kérdést, ami nagyon fut a az amerikai mami oldalakon, a mi volt ma az iskolában helyett.
Állítólag, ha ezeket kérdezem a gyerekemtől, akkor boldog lesz, és magától szeretné elmesélni, hogy mi történt vele.
Az az igazság, hogy engem tényleg az érdekel, hogy mi volt ma az iskolában, ezért erre szoktam rákérdezni. Nyilván általában semmi se volt, de az órarendet látva fel tudok tenni más kérdéseket is, higy megtudjam azt, amit akartam. Ez akkor se volt másképp, amikor Dávid még olyan kicsi volt, mint akiknek ezek a kérdések íródtak. Félreértés ne essék, tudom, hogy nem 12 éveseknek szólnak, hanem elsősöknek.
Különben rögtön az első, a mi volt ma az ebéd, az már az ovisoknak a kedvence. Nálunk mindig leves volt, rizs és hús. Legalábbis Záli ragaszkodik ehhez. Aztán persze elmeséli, hogy a barátnője nagyon leette magát spenóttal, de nem zavarodik bele az ellentmondásba.

Feltettem Dávidnak az összes szupermamiknak szánt kérdést tegnap.
Nagy röhögés lett belőle.

Mi volt ma az ebéd?
Anyu, te rendeltél ebédet a suliba, nem emlékszel?

Láttál ma olyat, aki piszkálta az orrát?
MINDENKI piszkálja az orrát!

Mit játszottál a szünetben?
Minecrafot, mi mást?!

Mi volt a legviccesebb, ami ma történt?
Semmi vicces nem volt.

Volt ma valaki különösen kedves veled?
Te reggel, amikor zsebpénzt adtál.

Mi volt a legkedvesebb dolog, amit másért tettél ma?
Nem gáncsoltam el az előbb a Zálit.

Ki csalt ma mosolyt az arcodra?
Záli, mert akkor is elesett.

Melyik tanárod élne túl egy zombi-apokalipszist? Miért?
A földrajz, mert mindegyiket elijesztené a csipetkéim beszólással.

Mi újat tanultál ma?
Hogy ha az első ajtón szállok le a buszról, akkor hamarabb elérem a metrót.

Ki hozta ma a legfinomabb tízórait? Mit hozott?
Hetedikesek vagyunk, a büfébe járunk!

Melyik óra volt ma a legnehezebb?
Az irodalom. Feladatokat kaptunk!

Ha a suli valamilyen játék lenne a vidámparkból, melyik lenne az? Miért?
Tudtad, hogy Budapesten még vidámpark sincs?! Akkor képzeld el a sulit.

Egy 10-es skálán hányasra értékelnéd a mai napodat? Miért?
10-esre. Csak.

Ha valamelyik osztálytársad tanár lehetne egy napra, kit választanál? Miért?
(erre nem kaptam választ)

Ha holnap te lehetnél a tanár, mit tanítanál?
(furcsán nézett, nem válaszolt)

Felidegesített ma valaki?
Ezek a kérdések elég furcsák.

Van olyan osztálytársad, aki szimpatikus, de még nem barátkoztál össze vele? Miért nem?
7 év alatt?!

Mi a legfontosabb szabály az osztályteremben?
Jelentkezni kell az órákon.

Mit kell csinálni a szünetben, hogy menő legyél?
Magamat kell adni. (Úristen, tiszta valóságshowba való válaszok.)

Hasonlít a tanárod valaki másra? Kire?
A magyartanárnőnek és a matektanárnak hátulról ugyanolyan a haja.

Megtudtál ma valami újat valamelyik barátodról?
Nem.

Ha holnap űrlények jönnének a suliba és te eldönthetnéd, melyik három osztálytársadat vigyék el, kiket választanál? Miért?
Ez valami negatív, vagy pozitív dolog? Mert menő lenne az űrbe menni.

Milyen segítőkész dolgot tettél ma?
Bepakoltam a mosogatógépet, fél órát gépezhetek érte.

Mikor voltál ma legbüszkébb magadra?
Folyamatosan büszke vagyok.

Melyik szabályt volt ma a legnehezebb betartani?
A jelentkezést.

Mi az, amit még mindenképpen szeretnél megtanulni ebben az évben?
Angolul. Profin.

Melyik osztálytársad hasonlít rád legkevésbé?
A csajok.

Melyik a legjobb hely a suliban?
Az osztályterem.

Van olyan mászóka vagy csúszda, amit szeretnél ügyesebben használni? Melyik az?
Basssssszuuuuuuus!

Van olyan osztálytársad, aki rendszeresen nem tartja be a szabályokat?
Ez valami árulkodó szakkör?

Kategóriák
Egyéb kategória

E-napló pech

1196374568Most olvasom, hogy egy diák feltörte ez e-naplót.  Ejnye-bejnye, nahát, nahát!

Gondolom más osztályokban is ugyanígy mennek az e-mailek mostanában, mint nálunk: osztályfőnök leírja az éveleji tudnivalókat, reggel küld egy emlékeztetőt az esti szülőiről, és egyik kedves apuka kéri a többieket, hogy mindenki frissítse az excel táblában az összes elérhetőségét a szülőknek. 20-30 éve semmi, de tényleg semmi ilyen nem volt. A szülőit mi magunk írtuk be az üzenőnkbe, amit jó esetben megtudtak a szülők. Akkor ott voltak a szülőin.

Manapság a gyerek órarendje az e-naplóban, csakúgy, mint az összes jegye, hiányzása, késése, felszereléshiány, figyelmeztetője.

Esélye sincs semmit elsunnyogni. Próbálkozni persze lehet, hátha épp nem nézem meg aznap a naplót, egy-két nap haladék ez csupán, előbb-utóbb úgy is mindent megtudok.
Nyilván nem vallom be a fiamnak, hogy mennyire más, és mennyire könnyebb volt nekünk annak idején. 
Volt először is ellenőrzőnk, plusz üzenőfüzetünk is.
A piros és fekete pontokat abba kaptuk, az esetleges beírásokkal együtt. Ha valami nagyon durvát csináltunk, mint pl. fém ceruzás dobozzal megütöttük a padtársunkat (esküszöm, hogy ez nem én voltam), akkor jött a „pecsétes intő” az ellenőrőbe az igazgatótól.

Namost, ezeket ugyebár el lehetett veszteni, ha hirtelen túl sok olyasmi került bele, amit inkább nem mutattunk volna be otthon. 
Persze a szülők már akkor sem a falvédőről jöttek le, de ezzel a módszerrel esélyünk volt arra, hogy legalább ne mindenről szerezzenek tudomást.
Később be lehetett próbálkozni egy-egy szülői aláírással, de egy olyanra sem emlékszem, amikor ez bevált volna. Mindig mindenki azonnal lebukott, de legalább ezt is megtanultuk.

Emlékszem, ötödikben kaptunk új osztályfőnököt, akivel én nagyon nehezen jöttem ki. Már az első héten lebuktam, mert kötöttem magyarórán, és észrevett. Pedig ő a tornatanár volt, aki óra helyett a közeli kocsmában múlatta az időt, míg mi partizánoztunk, de épp akkor, amikor a fonott mintát gyakoroltam fehér fonállal a pad alatt, valamiért felette a fene az emeletre, és percekig figyelte a nyitott teremajtóból, milyen szépen haladok a mellényemmel. Egyébként a mellény tényleg szép lett, büszkén hordtam is.
Az ofő mégis annyira kiborult ezen, hogy családlátogatásra akart jönni, először hozzánk az osztályból, aztán mindenki máshoz szép sorban.
Meg is üzente, hogy ott lesz kedden ötkor. Addig ügyeskedtem, amíg aznapra programot csináltunk, és csak késő este értünk haza.
Másnap mikor kérdőre vont, azt mondtam, hogy a nagymamámhoz kellett mennünk. Nem is tudom, mit gondoltam, meddig húzhatom majd a dolgot, de bízhattam abban, hogy nem volt telefonunk. 
Szombat reggel jött el a lebukás ideje, amikor összefutottunk a sarki kisboltban, és ott volt anyám is.

Hétfőn este el is jött meglátogatni minket, és a legnagyobb meglepetésemre, folyamatosan magáról mesélt, többek között azt, hogy ő nem rámenős. Erre azért emlékszem, mert nem értettem ezt a szót, és alig vártam, hogy végre elmenjen, és megtudjam mit is jelent. 
Arra tippeltem, hogy nem rámenős az, aki nem kezd ki minden nővel. Végülis olyan nagyot nem tévedtem.
A kötés szerencsére csak pár mondatig került szóba, és én persze ígéretet tettem, hogy soha többé.

Visszatérve az e-naplós diákhoz, hetedikben már mi is rájöttünk arra, hogy a tanári asztalon felejtett napló elképesztően hívogató. 
Szerencsére a hírekbe nem kerültünk be, sőt, hogy őszinte legyek, arra sem emlékszem, hogy voltunk-e olyan bátrak, vagy csak elképzeltük, hogy mi lenne, ha…
De hogy könnyebb dolgunk volt, az biztos.

(kép innen)