Kategóriák
Egyéb kategória

Csodát építenek

Mocorgó Abaúj I. – A hernádszentandrási példa

A falu egyetlen esélye a mezőgazdaság – vallja államférfiakat megszégyenítő bölcsességgel az az ország egyik leghátrányosabb helyzetű településének polgármestere. A harminckét éves helyi politikus tapasztalata szerint van az a pont, ahonnan már nincs hová hátrálni, s kendőzetlenül hozzáteszi: – Mi elértük ezt a pontot.

00031
Távol az országúttól

Ha egy településen nincs kiemelkedő kulturális, vagy gazdasági potenciál, szerencsés esetben pedig mindkettő, akkor a megélhetés a kereskedelemre épül. Az áthaladó forgalom megnyitja a maga fogadóit, autószerelő és gumijavító műhelyeit, hamarosan helyi szakértők ajánlják magukat az átutazóknak, bizsubolt települ a bálás ruha mellé és idővel talán egy benzinkút is a nyolckincs-mártásos gyorsbüfével szemben.

Hernádszentandrást azonban mindig elkerülték az utak. A tokaji aszút Kassára, majd a Dukla-hágón át Krakkóba és Oroszországba vivő fő kereskedelmi, a mai 3-as út és a zempléni hegyláb alján, a Hernád másik oldalán lévő másodlagos vásárút egyaránt kilométerekre fut a falutól. A közel 500 fős álmos agrártelepülésnek csak a csend és a pacsirták éneke jutott, erre a grófok sem járatták hintóikat. Itt nincsenek hangos kézműves műhelyek, népszerű szolgáltató egységek, csupán két kisbolt van meg egy kocsma. Más üzlet nincs. 1994-ben a helyi iskolát is bezárták. A faluból, aki tehette elment, ki Budapestre, ki Kanadába. Egyedül a Hernád jött. Legutoljára ’89-ben, elpusztítva a fél falut, hajléktalanná téve tíz családot.

Értékeken ülve

A falunak kiváló adottságai vannak. – vallja mindezek ellenére Üveges Gábor polgármester, rácáfolva a válságrégió kilátástalansága miatt a helyieken is megülő apátiára. A Hernád völgye talajtanilag az Alföld legészakibb nyúlványa. A völgy közepén található település körül olyan 20 aranykoronás földek vannak, amilyenekről Tokaj-Hegyalja szőlősgazdái is csak álmukban mernek gondolni. A középkötött réti öntéstalaj a Hernád hordalékával gazdagodott évszázadokon át. A régi falusiak szerint a folyó olyan volt, mint a Nílus; mindig megtermékenyítette a földeket. Persze nem lenne a Tátrából érkező hegyi patak, ha időnként nem vitt volna magával embert és állatot egyaránt. 


View Larger Map

Látkép

Szentandrást – az abaújiak így nevezik a települést – három folyó veszi körbe. A Hernád, a Kis-Hernád és a Bársonyos csatorna, amelyek vízhozamát egykor 14 vízimalom fogta munkára. Volt is mit őrölni, hisz a földek nagy része első osztályú gabonaföld, de a nyolcvanas években bolgárkertészettel is foglalkoztak, az egykori dohányszárító pajta azóta a falu közepén állva némán mesél a daliás időkről. Ugyanakkor a rendszerváltással itt is minden megváltozott. A téesz összeomlásával Szentandrás elveszítette az értelmes munka reményét, a faluszervező agrárvállalkozás szerepét húsz évig semmi nem pótolta.

Az adottságok újrafelismeréséhez új generációra volt szükség. Tizennyolc hónappal ezelőtt Szentandrás zöldségtermelő biokert létesítésére adott be pályázatot s el is nyerte az eredetileg kitűzött összeg felét, 28 millió forintot. – Két évig gondolkodtunk, mi lehetne a pályázati pénz elfogytával is önfenntartó és tudtuk, hogy csak a mezőgazdaság ilyen. A kezdet azonban nem volt könnyű. A programban ugyanis senki nem hitt igazán.

Pont itt? Miért nálunk sikerülne? Ugyan ki fog itt dolgozni? záporoztak az ismert kérdések, a polgármester azonban leegyszerűsítette a vitát. Ez az utolsó esélye a falunak. Vagy ez van, vagy semmi. Végül talált 27 bizonytalan lelkesedőt, akik hajlandóak voltak kapát-kaszát ragadni a változásért.

A „Biocsapat”, ma már így hívják őket a faluban, hűen tükrözi a lakosság korösszetételét: Máté 17 évesen, Zoli bácsi 72 évesen lett biogazdálkodási tanuló. Férfiak és nők vegyesen, állással rendelkezők és munkanélküliek egyaránt. Ők vállalták a másfél éves képzést. A csapat mentorálását a gödöllői egyetemen oktató, 20 éve Magyarországon élő bioszakértő, Metthew Hayes látja el. Útmutatása alapján szerszámokat, vetőmagot, a kert elindításához szükséges eszközöket vásárolva belevágtak a programba. 

Bio-0561

Amitől falu

A falu attól falu, hogy van saját termelése. – vallja a polgármester. A program sikeréhez ugyanakkor találni kellett a professzor mellé olyan agrárszakértőt is, aki beszél a falusiak nyelvén, és akit ők is elfogadnak szakmai irányítónak. A Szentandrás földjeihez 35 éve kötődő, pályafutását a szomszédos falu téeszében kezdő 57 éves Tamás Béla ideális jelölt volt a feladatra. Felesége ráadásul évtizedek óta a település óvónője és itt mindenki ismer mindenkit.

– Harmincöt év a mezőgazdaságban megtanított az ilyen vegyes összetételű társulattal is dolgozni. Nem is velük volt itt gond, inkább a falu többi részével. Lenézték, cselédnek csúfolták azokat, akik dolgozni indultak. Aztán ahogy alakult a kert, ahogy a növények elkezdtek kikelni a földből, elnémultak ezek a hangok. Ma már jönnének ők is, de nem úgy van az. Itt az fog aratni, aki vetett és művelte a földet. – mondja a Hernád völgy talajtana mellett az emberi viszonyokkal is tisztában lévő agrárszakember.

A gondosan előkészített, porhanyós földű magágy csalhatatlanul jelzi, nemrég gereblyézték. Mellette jóltartott hagymaágyak lengedeznek, zöldellik a fazékba szánt petrezselyem, a kerítés mentén kibújtak a levendula bokrok, a kertet körülvevő árvácskák frissen öntözöttek. 18 féle zöldségnövény rendezett ágyásai sorakoznak egymás mellett, mintha csak városi szemeknek szánták volna mintakertnek. A kezdeti hatezer négyzetétert gyorsan kinőtte a Biocsapat tettvágya, a földből előbukkanó fóliasátrak miatt újabb 1,5-2 hektáros önkormányzati terület bevonását tervezik, s már ássák a második kutat is. Ez ugyanis a Hernád völgy másik nagy kincse. Itt bárhol ásnak le, ivóvíz jön fel. A vízre pedig szükség van, a fóliákba ugyanis csepegtető öntözést terveznek.
2012-0751

– Száraz év volt a tavalyi, de szép eredménnyel zártunk, így elégedettek lehetünk – lep meg már-már borászi erényeket csillogtatva Máté, a csapat legifjabbja, aki az édesanyja helyett ment el az elméleti oktatásra, aztán ottragadt a munkára is. – Három zsák hagymát és krumplit, 30 kiló sárgarépát vittem haza a családnak, de retket, fokhagymát, uborkát, karalábét és tököt is. Ha van valaki, akinek életére döntő hatással bírt a program az biztosan ő, ígéretes sportkommentátori ambícióit tűnik feladni ugyanis azért, hogy a debreceni egyetemen folytathasson agrártanulmányokat: – Csak azt nem tudom még, hogy állattenyésztéssel, vagy növénytermesztéssel akarok-e foglalkozni.

Közös munka

Üveges Gábor annak különösen örül, hogy a program nem csak gazdasági hozadékkal jár. – Két éve még felverte a gaz a portákat. Ma ilyet alig látni. Az is zöldséggel foglalkozik, aki nem nevezett be a programba. A falu 40 százaléka roma. A Biocsapat munkájából ők is kiveszik a részüket, a 27 főből tízen. Amilyen szinten van a falu, itt már nincs értelme cigányról és nem cigányról beszélni. Egyformán szegények vagyunk és ebben nincs köztünk különbség. Nem hiszek a kizárólagos romaprogramokban. A közös munkában, az együttélésben hiszek. – ad országos érvényű hitvallást, a pártoktól amúgy ódzkodó első ember.

A biokert ráadásul nem csupán plusz jövedelmet és közös élményeket adott, de hitet is a falunak. Ma már komoly identitásképző a biogazdálkodás, a szentandrásiak összetartóak lettek.

Tavaly a biokert teljes termését hazavitték a csapat tagjai. Idén 30 százalékát kapják meg, 70 százalékát helyi piacokon tervezik értékesíteni. Ehhez non-profit kft-t alapítottak, logót terveztettek, márkát építenek és zajlik az értékesítési kapcsolatok felderítése.

Május 003
Bekerülni a nagykönyvbe

Bioszentandrás földje idén ad először jelentős mennyiségű terméket. Alapvető konyhakerti zöldségekből heteken belül számottevő mennyiség lesz, így még időben megkeresték a környékbeli éttermeket, amelyeket ellátnának friss, szezonális áruval. Az encsi Anyukám mondta az elsők között volt. Az országosan jegyzett pizzeria elvárásának megfelelni rangot jelentene az abaúji biokertészeknek.

– Kíváncsiak vagyunk a szentandrásiak zöldségeire, mert már nagyon elegem van a pocsék belga hagymából és a holland répából. Éttermi működést tartósan nem lehet néhány öreg néni földjéből kihúzott pár szál növényére alapozni, bár így működünk. Jó minőségű, számottevő mennyiségű zöldségnek nagyon örülnék, különösen, ha ez helyi forrásból származna, mert ebben hiszek, ennek van jövője. – erősítette meg a felvett kapcsolat tényét Dudás Szabolcs, a szakácsművészetét Olaszországban pallérozó tulajdonos.

Bioszentandrás előtt távlati célok állnak. Az első év bevételeit gondosan visszaforgatják, ugyanis további fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. A faluvédő körgátat rendszeresen kaszálni akarják, mert a szándékok szerint a biomassza fűti majd az őszi fóliasátrakat, s nekiláttak az éttermek folyamatos ellátásához szükséges terménytároló létrehozásának is. A falu feldolgozott termékekről beszél, saját márkás szörpökről, lekvárokról álmodik. A céloknak egy része nyilvános, a másik része egyelőre hétpecsétes titok. Ha bejön a nagy dobás, reményeik szerint sokan fogják megismerni a falu nevét és Bioszentandrás talán bekerül a hazai gasztronómia nagykönyvébe is. Addig meg elkészül a webshop, a Facebook-ot máris úgy használják, mint a locsolócsövet.  

Mikor ezek a sorok kikerülnek a blogra, a szentandrásiak kinyitják a régi iskola ajtaját, amit ’94 óta csak jelentősebb alkalmakkor tettek meg. Letelt a 18 hónap, „elballag” az első csapat. Az ez alkalomból tartott ünnepségen helyi közreműködők és messziről ideutazók előtt Üveges Gábor ezekben a percekben mondja el nyitóbeszédét: Ma nem történt és történik semmi. Palántáink csendben nőnek, miként tegnap is tették. Minden megy tovább, a munka csak most kezdődik!

DSC085721
Zárszó

A hernádszentandrási kezdeményezés példaértékű. Nem szól másról, mint őszinte helyzetfelismerésről, jövőbe tekintésről, tevékeny együttélésről és 27 biokertész szorgalmáról. A Hernád völgyi települések számára a minta adott, titkok nincsenek. A biokert program a falu sikerén túl személyes érintettséggel is jár, hisz a szentandrási gyerekkori nyaralásaim mezőgazdasági munkazajának ígéretét hordozza. Akkor még előre köszöntek egymásnak az emberek és mindenki iparkodott a dolgára, kinek Ináncs, kinek Pere felé, vagy a földekre vitt az útja. Anyai nagymamám, idén októberben lenne száz éves. Ha élne, tudom, hogy ott lenne a csapatban, az első lenne a közösségi veteményesben, s derűsen noszogatná a fiatalabbakat. Ha a déli harangszóval kapanyélre támaszkodva körbe nézne, büszke lenne a változásra. Kendőjét álla alatt igazgatva fentről biztosan figyeli már egy ideje, mi végre a nagy igyekezet Szentandráson. Úgy megmondanám neki: Nagymama, megint szép lesz a falu!

http://www.bioszentandras.hu/

Zempléni Pista

A bioszentandrási zöldségek kaphatóak lesznek június 10-én a Tokaj-Hegyalaji Piacon!

Kategóriák
Egyéb kategória

A gönci kajszi

bszedes600.jpgKajszibarack. Imádom ezt a szót, szerintem az egyik legjobb magyar szó valami ehetőre. Benne van az édesség a nyár, a napsütés, a puhaság, a kicseppenő sűrű baracklé. Több mint tíz éve rendszeresen ment egy reklám a rádióban, amiben egy nő azt kérdezte, hogy ettem-e már forró nyári éjszakán kajszibarackot jéghideg joghurttal? Nem ettem, de mindig megkívántam. Pedig a reklám maga, valami silány csokoládészeletet népszerűsített. De rám olyan hatással volt, hogy a csokit is megkóstoltam, és egyszer, amikor éjjel kettőkor egy igazi nyári vihar ébresztett, képes voltam leszaladni az éjjel-nappaliba joghurtért, hogy a kajszi mellé azt kanalazzam, miközben nézem a villámokat és a szakadó esőt.
Azót a Gönci barack hungarikum lett, felkerült az unió védett földrajzi jelzésű termékeinek sorába. Júniusban kezdik szüretleni, és a szüret augusztusig tart, hogy aztán lekvár, pálinka, befőtt, és aszalt barack készüljön belőle. Na és persze barackos gombóc, a kedvencem!

Több magyar kajszi fajta is létezik, Gönci magyar kajszi, Magyar kajszi C235, Mandulakajszi, Ceglédi Piroska, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi óriás, Ceglédi arany, Pannónia és Bergeron, de azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy a gönci barackot tényleg mindenki ismeri. Legalábbis az elnevezést, mert magát a barackot már sokkal kevesebben. A gönci barack ugyanis puha, ha megnyomódik, az bizony meglátszik rajta. Ezért aztán alkalmatlan arra, hogy kamionokkal a hűtőházba, majd onnan a hipermarketbe, végül a bevásárlókocsiba kerüljön, miközben csomagolják, dobálják, tapogatják. Cserébe sokkal finomabb mint azok a francia eredetű fajták, amik kibírják a több száz kilométer utazást, a sokszor hetekig tartó hűtést, és még akkor is kő kemények, amikor megvesszük őket. Azokból a barackokból nem készül jó lekvár, hiszen alig lehet kimagozni. De abból nm lesz jó a pálinka sem. Így tűnt el a lédús, édes paradicsom, a legfinomabb eperfajta, és ez lett a veszte a könnyen lehúzható héjú, hatalmas őszibarackoknak is. Nem hipermarket kompatibilisek.

bszedes600 131.jpg
Nem meglepő módon, a gönci barack Göncön és térségében terem, kb. 200 hektáron.  Az uniós földrajzi árujelzőt kizárólag Borsod- Abaúj-Zemplén megye négy meghatározott – az Abaúj-Hegyközi, az Encsi, a Szerencsi és a Szikszói – kistérségben található több mint 40 település közigazgatási területéről származó kajszibarackra lehet alkalmazni. Például Boldogkőváralján a vár alatti hatalmas barackosokban is ez terem. A Gönci kajszibarack Magyarország legészakabbra fekvő gyümölcstermesztő tájának gyümölcse, amely a Hernád menti Tokaj-Hegyalja, a Szerencsi-dombság, valamint a Cserehát hegy-és domboldalain, 150-300 méter magasságban telepített ültetvényeken terem. A tájon szinte kizárólag magyar kajszibarackfajtákat termesztenek több mint 300 éve. Az eredetvédelem kötelezettségeket is jelent a barackot termelő gazák számára. A gyümölcs továbbra is csak hagyományosan, kézzel szedhető (megjegyzem, nem is lehetne másképp, hiszen annyira lédús, hogy a gépi szüretelést nem élné túl), és a gazdáknak eredetvédelmi naplót is vezetniük kell a földrajzi területről való származás igazolása érdekében. Ebbe kell felírniuk a termesztés pontos helyét, és a földrajzi számát, és a a gyümölcsfa számát is.

Azért arra még gondolom várni kell, amikor majd úgy rendelhetünk a gönci barackból, hogy Józsi bácsi, tavaly annyira jó lekvárt sikerült befőznöm a 4781-es fa terméséből, hogy idén lefoglalnám mindet előre, ha még más nem tette meg, de reméljük el jön majd ez az idő is, amikor annyira értékessé válik a gönci kajszi, mint a legjobb kakaóbabot termő fák valahol Dél-Amerikában.

Sárgabarack vs. kajszibarack?

 „Kajszi Baraczk” név már 1667-ben felbukkant a hazai botanika és a magyar kertészeti irodalom megteremtője, Lippay János Bécsben kiadott, Posoni kert címet viselő munkájában.
A kajszi barack latin neve Armeniaca, ez némely nyelvészek szerint örmény eredetet sejtet, de a botanikusok szerint a gyümölcs őshazája valójában Kína nyugati részén van. A világ legnagyobb termőterülete jelenleg is -több száz év óta- Törökország Malatya tartományában van. Hagyományosan aszalják a kajszit, amit azon az éghajlaton külső enerigaforrások bevonása helyett elintéz a napsütés is, így nem csoda, hogy az Európában kapható aszalt sárgabarack legnagyobb része, vagyis közel 95 százaléka innen származik. Magyarországi elterjedésével kapcsolatban sokat elmond a gyümölcs török neve: kayisi.
A gönci térségben igazán viszont csak az 1880-as években pusztító filoxéravész után vett lendületet a gyümölcstermesztés. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fertőző járvány következtében a híres magyar szőlő-és bortermelő ágazat gyakorlatilag tönkrement, a Gönc vidéki parasztgazdák pedig úgy döntöttek, hogy az elpusztult szőlőtőkék helyére is inkább szívósabb gyümölcsfákat ültetnek. Ha akkor nem így tesznek, akkor most Gönc környékén is tokaji borokat termelnének. Egyébként gönc nem csak a kajsziról híres, de itt készítették a tokaji bornak ma is használatos űrmértékegységét adó hordót, a gönci hordót. (Egy gönci hordó 136 liter, ebbe tesznek 3-6 puttonnyi aszú szemet attól függően, hogy hány puttonyos aszú készül, de ez már egy másik történet.)

Gönci barack a facebookon.

bszedes600 099.jpg

Kategóriák
Egyéb kategória

Molnárka zsenge retek salátával

 

molnarka4.jpgGyerekkorom egyik kedvenc Utasellátós szendvicse a körözöttes molnárka volt. Nem nagyon lehetett molnárkát kapni a környékünkön, de ha sikerült vennünk, akkor anyu mindig gyorsan bekeverte hozzá a körözöttet. Szerencsére ő is jobban szerette a juhtúróból és vajból készülő változatot, de sima tehéntúróból se maradt meg soha.

Érdekes, hogy molnárkát azóta se lehet minden pékségben kapni, sőt, elég kevés helyen árulják, és talán ez a péksütemény is bekerült a “régen minden jobb volt” múzeumba, mert bizony már nem olyan, mint előtte. Nem baj, van egy jó receptem 🙂

De azt tudja valaki, hogy hol lehet pacsnit kapni?
Ilyenkor tavasszal, amikor még tényleg zsengék a kertben a retkek, kedvencünk a retek-kelkáposzta saláta a molnárkába. Magában is finom, de füstölt csirkemellel, vagy valamilyen más füstölt hússal az igazi. A képen fasírt van benne, az volt itthon…

Hozzávalók 12 darab molnárkához

30 dkg sima liszt
20 dkg rétes liszt
10 dkg vaj
2 dl tej
7 gr szárított élesztő
1,5 evőkanál cukor
1 kk só
3+1 tojássárgája  

Minden hozzávalót szobahőmérsékletre melegítek, vagy attól egy picit langyosabbra, majd egy tojás sárgájának kivételével a karos robotgépben alaposan kidagasztom. Hagyom duplájára kelni egy óra alatt, majd 12 részre osztom, és megformázom. Picit bevágom hosszában a tetejüket, és hagyom újabb 20 percig kelni. Megkenem a maradék tojás sárgájával, amit előtte egy evőkanálnyi vízzel elkevertem, végül a 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt sütöm őket szép pirosra.

Hozzávalók a retek-kelkáposzta salátához

10 szem zsenge retek
10 retek levél (ha bio, vagy ha tudjuk, hogy nem volt permetezve)
1/2 fej kicsi kelkáposzta
15 dkg dió
1 tojás sárgájából készített majonéz (vagy 1 dl bolti majonéz)
1 kk magos mustár
2 ek frissen reszelt parmezán esetleg más, erős ízű sajt
só, bors ízlés szerint
kevés szerecsendió

A retket, a reteklevelet és a kelkáposztát legyalulom. A diót megdarálom, majd elkeverem a majonézzel, mustárral, parmezánnal, és a fűszerekkel ízesítem. Ha szükséges, utána sózom, de az is lehet, hogy egy elbír egy kiskanálnyi porcukrot is. A salátát hagyom felhasználás előtt húsz percig összeérni a hűtőben.

molnarka3.jpg

Kategóriák
Egyéb kategória

A kismama ne egyen semmit, mert minden veszélyes

A kismama egyen rengeteg vitamint, rostot, húst, halat, zöldséget és gyümölcsöt, fogyasszon sok tejterméket, mert abban sok a kalcium.

De ne érjen földben termő zöldséghez, mert toxoplazmózissal fertőződhet meg…

Healthy-Diet-for-Pregnant-Moms.jpgA képen egy nagyon feleőtlen kismama éppen egy veszélyes paradicsomot készül a szájába venni. Reméljük nem tette meg!

Na, az én édesanyám megfertőződött ezzel, amikor engem várt, szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy így hét hónapra megszülettem, és három hónap után makk egészségesen hazamehettem. Úgyhogy, mondhatni, hogy testközelből tapasztaltam meg azt, hogy vannak dolgok, amikre bizony oda kell figyelni.
De! Amikor azt olvasom, hogy egy kismama ne érintsen meg földben termő zöldségeket, az meg eszébe se jusson, hogy meg is eszi őket, olyankor azért mindig eltátom a számat. Akkor mégis mi a fenét egyen? Fán termő zöldségeket? Például?

Ja nem, most jut eszembe, az se jó. A barátnőm nőorvosa szerint kerülni kell a cseresznyét. Az epret kerüli állítólag evidencia, ezért csak nagyon kicsi betűkkel merem leírni, hogy amikor Dáviddal voltam terhes, akkor két hétig epren éltem. Jól esett a 30 fokban, reggelire, ebédre, vacsorára. Nem vagyok allergiás rá, és Dávid se lett az.
A védőnő szerint, ha nem muszáj, akkor inkább jobb elhagyni a paradicsomot. Végülis semmit se muszáj, de nyáron olyan finom a paradicsom…
Ok, a tengeri halat talán megértem. Nincs tengerünk, tehát a friss hal se lehet friss. Ok, nem szabad enni, főleg nem nyersen, lőttek a szusinak. Ja, nyersen frissen se szabad. Ezt a japán anyukák tudják vajon?
Tilos a penészes sajt. Mert finom. Ja, nem ennek valóban ésszerű a magyarázata: Lisztériát kaphatunk a pasztörizálatlan tejből készült sajtoktól, de a boltok polcain csak pasztörizált tejből készült tejtermékeket találni, a házi sajtosoknál kapható csak pasztörizálatlan tej, azt hiszem ez így könnyen kikerülhető buktató.
Csakhogy ott figyel a lisztéria a pástétomokban, a nem teljesen átsütött steak-ben, és a joghurtos italokban is, legalábbis a gyerekorvos szerint. Jaj, milyen lehet egy teljesen átsütött steak? 

Inkább lennék vega akkor.

Pregnant-mother.jpgA képen egy felelőtlen kismama próbálja megmérgezni a magzatát földben termett sárgarépával. Senki ne próbálja ki otthon!

Nem, vega nem lehetnék mégse, mert a zöldség földben terem, és ezek után a gyümölcsök is meglehetősen gyanúsak.
Tejtermékek ugrottak, ki akar kilenc hónapig túrón élni, esetleg hozzá egy kis UHT tejet inni?
Vagy maradjon a tészta olívaolajjal? Á, szó sem lehet róla, hol maradnak akkor a vitaminok, rostok, a hús, a hal aminek a magas omega3 tartalma jót tesz a születendő gyerek agyának, a zöldség és gyümölcs, a sok tejtermék, amiben olyan sok a kalcium?!

És akkor még mondok egyet: nyers tojás. Ok, nincs majonéz, mindenki kibírja. Nincs tatárbifsztek se (én mondjuk nehezen bírnám ki) hiszen az hatványozottan veszélyes, van ahol kerül bele tojás sárgája, de nyers hús mindenképp. Na de nincs tiramisu se!
Epres tiramisu meg pláne! Fúj!
Ó, rozé kacsamell! Te se vagy a kismama barátja. 

Na, de akkor mi maradt?

Igen, a fentiek túlzásnak tűnhetnek. Igen, a fentieket ajánlják a kismamáknak. Igen, van, amit megfogadnak a kismamák. Igen, szerencsére létezik józan ész is a világon.

Kategóriák
Egyéb kategória

Hétvégén borozzunk és sózunk

Ha a kinézek az ablakon, nyarat látok, de még csak május közepe van, nem csaphat be a harminc fok, vasárnapra különben is sokkal hűvösebb lesz, de legalább az eső nem esik majd. Talán az áprilisi bolondos időnek kellett volna ilyen változékonynak lennie, de megszavazom az egész tavasznak. Aztán júniusban folyamatos 26 fokot kérek éjszakai esőkkel, júliusban jöhet a harminc, de már csak heti egy nyári zápor legyen, augusztus második felében legyen újra 26 fok, hogy ne kezdődjön olyan nehezen az iskola, de persze előtte egy pokrócon heverészve is nézhessük éjjel a hulló csillagokat. Megrendelés vége, köszönöm!

Ha arra gondolok, hogy most szombaton lesz a fagyosszentek engesztelése, akkor mégiscsak furcsa ez a harminc fok. Hol vannak már a fagyok? És ahogy az előrejelzést nézem, szerencsére hajnalban se várható. Én támogatom ezt a szokást, engeszteljük csak ki a szenteket, napsütést akarok, pikniket, a szabadban terített asztalt, a pohár falán lecsorgó párát.

fagyossz1

Aki hasonló programhoz csatlakozna, annak Tokaj-Hegyalját ajánlom, szombaton tíztől terített asztallal, pincehideg borokkal, a borokhoz illő borfalatokkal, koncerttel, kiállítással, gólyalábassal, és minden más vidámsággal várjuk a vendégeket, ezen a csodálatos napon. Aki kicsit komolyabban venné a borokkal szövődő barátságot, annak a vezetett borkóstolót, dűlőtúrát, vagy a borász segítségével elkészített saját cuveét ajánlom. És a legjobb hír, mindez ingyenes, csupán egy előzetes regisztrációhoz kötött az info kukac patricius pont hu címen.

Vasárnap pedig vásárnap mindössze három kilométerrel arrébb újra megnyitja a kapuját a Tokaj-Hegyalja Piac. Reggel tízkor több mint 60 környékbeli kézműves árus pakolja ki a portékait a Sárga Borház köré, hogy újra igazi, békebeli piaci hangulatban telhessen a nap. A mostani alkalom különlegessége a sajtverseny, ahol a helyi sajtosok termékeit kóstolhatjuk, de az idei barista verseny harmadik helyezettje főzi majd a kávét az arra szomjazóknak, de a borház külön piacnapi csülökpörkölttel is készül annak, aki a sok vásárfiával nem lakik jól. Vasárnap hűvösebb lesz, de esni nem fog, kifejezetten piacozásra rendeltetett nap az ilyen, nem igaz?

Recept nélkül sem maradhatunk, jöjjön egy igazi nyári fogás, a joghurtos padlizsánsaláta. Ez Mádon készült a Barta pincében (mindenhol eszünk, de itt főzünk is 🙂 Réka kedvére a hamburger mellé. Én szeretem magában is, vagy pitával, esetleg egy szelet grillezett hússal, sőt néha sok-sok chili szószt is teszek bele, de ez most csak a klasszik változat.

padlizsán salátapadlizsán saláta20120509_2

Krémes padlizsán saláta

Hozzávalók:
3 közepes padlizsán
só
1 l natúr joghurt
3 gerezd fokhagyma
1/2 citrom leve
frissen őrölt bors
1 dl extraszűz olavíaolaj
friss petrezselyem és menta

Nem direkt írom ennyire közel egymáshoz a lecsepegtetett joghurtos és tejfölös recepteket, egyszerűen így jött ki a lépés. Tehát először fogom a joghurtot, és egy konyharuhával bélelt szűrőbe borítom, majd felakasztom, és hagyom lecsepegni. Van, aki egyáltalán nem csepegteti le a padlizsánhoz, de szerintem így sokkal krémesebb, finomabb lesz. Persze, ha nincs idő, akkor se történik katasztrófa.
A padlizsánt fél centi vastag szeletekre vágom, lesózom, és hagyom fél órát állni. Utána kinyomkodom.

1392393343_0cbe82ebb91Fotó innen

Apropó, padlizsán lesózása:
Állítólag vannak keserű padlizsánok, és a keserűség a lesózás és kinyomkodás után eltűnik. Nos, én még soha nem találkoztam keserű padlizsánnal, pedig gyerekkorom óta imádom, rengeteget eszünk belőle, nyáron hatalmas mennyiségeket sütünk meg parázs felett, hogy télen se kelljen a méregdrága marokkóit vásárolni, ha nem muszáj.
Viszont a lesózott, és kinyomkodott padlizsán nem szívja magába az olajat sütésnél!
Kinyomkodás nélkül egy pici szelet is képes akár fél deci olívaolajat szivacs módjára felszippantani úgy, hogy mégse lehet rendesen megsütni, mert vagy megég, vagy nyers marad. Ezt sajnos tapasztalatból írom… Tehát érdemes a lesózással pár percet eltölteni, vagy inkább azt mondanám, hogy máshogy nem érdemes próbálkozni.

Egy grillserpenyőt vékonyan megolajozok, és minden szelet padlizsánt megsütök benne mindkét oldalán. Sütés után meglocsolom picit a citromlével.
Összekeverem a joghurtot az apróra vágott fokhagymával, majd elkeverem a padlizsánnal. Sózni nem szükséges, a padlizsán elég sós. Borsozom, végül meglocsolom a maradék olívaolajjal. Tálalásnál mehet rá a petrezselyem és a menta, de illik bele a koriander zöld is, sőt a koriander mag, és a római kömény is.

Kategóriák
Egyéb kategória

Anyu, mi az a vajas kenyér?

A fenti mondat a játszótéren hangzott el, és jót mosolyogtam rajta. Örömöm egészen addig tartott, amíg a válasz meg nem érkezett:

Az egy régi étel, már nem eszünk olyat.

Hát, mi eszük. Biztosan, mert ilyen régimódiak vagyunk…
A jó kenyérhez csak vaj kell, vagy még az se. Talán a jó kenyér miatt kopik a vajas kenyér renoméja?

Ez egy ebédre, vagy vacsorára való kenyér, ugyanis kb. négy óra kell neki, mire megkel, újra megkel, és kisül. Ha reggeli után bedagasztjuk, ebédre már ehetjük. Jó kis vasárnapi kényeztetés.
Amerikában egy ingatlanos cég közzétett pár tippet arra vonatkozólag, hogy hogyan adjuk el gyorsan a házunkat. Az egyik tipp az volt, hogy mindig süssünk kenyeret, ha vevő érkezik. A kenyér illata minden emberben az otthon illatával egyenlő, és állítólag tudat alatt beleszeretnek így a házba. Rögtön érzik, hogy milyen békés, nyugalmas életük lehetne ott.

Én sütöttem is a kenyereket szorgalmasan, amikor árultuk a lakást, imádta is mindenki az illatot. Egyébként négy hónap alatt eladtuk, de hogy a kenyérnek volt-e hozzá köze, azt sajnos nem tudom.

nem gyerekdesszertrozmaringos kenyér20120507

Rozmaringos kenyér ebédre

35 dkg sima liszt
25 dkg rétes liszt
7g instant élesztő
1 kk cukor
1 ek apróra vágott rozmaring levélke
2 ek apróra vágott dió
3 ek vaj
kb. 3 dl víz
2 kk só

A liszteket picit fél percre beteszem a mikróba, hogy langyosak legyenek, majd egy nagy tálba összeszitálom őket. A víz és a só kivételével mindent hozzá öntök, majd a vizet és a sót is beledolgozom. Addig dagasztom, amíg rugalmas, fényes tésztát nem kapok, ami elválik az edény falától. Természetesen lehet dagasztókaros robotgépet is használni!
Letakarva, szobahőmérsékleten duplájára kelesztem, ez kb 2 óra, majd ketté osztom, és két hosszú bagettet formázok belőle.
Ismét letakarom, és újabb 20-30 percig kelesztem.
Közben előmelegítem a sütőt 220 fokra, az aljába pedig beteszek egy kicsi tálkát forró vízzel töltve.
Bevágom a kenyérkék tetejét hosszában, és sütőpapírral bélelt tepsin betolom a sütőbe. Tíz perc után 200 fokra mérsékelem a hőmérsékletet. Sütője válogatja, de 30-40 perc alatt sül szép pirosra.

Nincs ideje kihűlni, azonnal darabokra törjük, vajjal kenjük és esszük is.
Hát, ez a vajas kenyér gyerekek!

Kategóriák
Egyéb kategória

Desszert felnőtteknek

nem gyerekdesszerttejföl málna20120507

Én előre megmondtam, hogy a gyerekek nem fogják ezt a desszertet megenni.
És igazam is lett, csak a látvány vonzotta őket, aztán ilyen kifogásokkal éltek, hogy: nem elég édes, jaj a málna magában savanyú, és különben is már jól laktak a hamburgertől.
Hát igen, ennek pont a sok cukor a halála. Akkor csak édes lesz, nem érezni se a málnát, se a vaníliát, se a… tejfölt!
Nincs benne tejszín, se mascarpone, sőt, még joghurt se. Ebben bizony tejföl van, jól lecsepegtetve, sűrűn, krémesen. És persze sok-sok kalória.

Hozzávalók 4 személyre:

8 dl 20% zsírtartalmú tejföl
2 ek porcukor (max)
4 ek házi málnalekvár
0,5 dl málnapálinka
1 rúd vanília kikapart belseje
40 dkg málna

A tejfölt egy konyharuhába borítjuk, és 5-6 óra alatt lecsepegtetjük. Kevesebb, mint a fele lesz csak a térfogata ezután. Egy tálba borítjuk a konyharuhából, és elkeverjük a vaníliarúd kikapart belsejével, és a cukorral.
Egy pohárba szórunk egy adag málnát (természetesen nyugodtan lehet ilyenkor fagyasztott is), erre kanalazzuk a sűrű, vaníliás tejföl felét, majd egy kanálnyi málnalekvárt, amit elkeverünk a málnapálinkával. Újra tejföl, végül a maradék málna.
Nagyon tömény, nem kell belőle sokat számolni egy emberre.
Itt az eperszezon, természetesen ugyanilyen finom eperrel, de sárgabarackkal se akármi!

nem gyerekdesszerttejföl málna20120507_1

A képnek semmi köze a poszthoz. Csak szerettem volna ide tenni, elnézést! 🙂